"Iggy Pop 76 évesen is olyan, mint egy űzött vad" - (koncertbeszámoló) Gyárkert Kultúrpark, Veszprém, 2023.07.30.
Iggy Pop – Gyárkert Kultúrpark, Veszprém, 2023.07.30.
Mindenekelőtt egy személyes emlékkel kell kezdenem, ugyanis nagyjából 2000-ben találkoztam először Iggy Pop ’Passenger’ című számával, igaz, akkor ezt még nem is tudtam. Történt ugyanis, hogy együtt voltunk egy házibuliban az egyetemi, amerikai lektorral, és csoporttársam, Halacska – aki akkoriban még nem igazán bírt értelmezhető angoltudással – elkezdte énekelni a marylandi angol tutornak, hogy „singing la-la-la-la-la”. Én persze elaléltam a röhögéstől, hogy ekkora baromságot hogy lehet kitalálni… aztán a sors úgy hozta, hogy pár héttel később meghallottam a Passenger ikonikus sorát a rádióban, és akkor esett le – tudom, elég lassan – hogy bizony nem egy szabad angol improvizáció hangzott el azon az estén.
Ezt az ominózus élményt aztán számtalan Iggy Pop remekmű hallgatása követte, igazán azonban mégis csak az elmúlt öt évben cuppantam rá a „Punk keresztapjára” és különösen vezetés közben imádom hallgatni a nagyöreget – egyszerűen zseniális! Aztán kiderült, hogy a mester – bár biztos vagyok benne, hogy őt kirázná ettől a szótól a hideg – továbbra is rendületlenül dacol az idővel és az elvárásokkal, és könyörtelen, elképesztő energiával mutatja be 2023-24-es koncertturnéját. Több mint hatévtizedes pályafutás áll mögötte, melynek során kitörölhetetlen nyomot hagyott a punk és a rock műfajban, és számtalan előadóra volt hatással ennyi idő alatt. Nem kérdés, hogy már rég ikonikus státuszba emelkedett, ennek ellenére azonban továbbra is feszegeti a határokat, kreatív kihívások elé állítja önmagát és szenvedéllyel vállalja az új projekteket is.
Ahogy a Gyárkert Kultúrpark (bővebben itt) felé tartottunk, furcsa volt szembesülni a ténnyel, hogy mennyire kihaltak és üresek az utcák. Szinte alig volt mozgás Veszprémben, pedig Európa aktuális kulturális fővárosáról beszélünk. A helyszínen simán ment a bejutás: pár perc alatt a konténerekből épített büféknél találtuk magunkat, ahol egy dobozos Drehert 1290 Ft-ért mértek (a csapoltat most hagytuk a repohár őrület miatt).

Gyárkert Kultúrpark
A „katlan” a kezdésre szépen feltöltődött, ez kétségtelen. A szervező szerint több mint 5000-en látták Iggy Pop koncertjét a helyszínen.
Pontban fél kilenckor – némi gyér füttyögés után – megérkeztek a banda zenészei, akik két gitárral, basszusgitárral, egy billentyűssel, két fúvóssal és egy dobossal felfegyverkezve kezdtek rá a Rune című nótára (ami egy Noveller feldolgozás), majd a 76 éves mester is kisasszézott a színpadra. A YouTube-videókon ez kevésbé feltűnő, de élőben azért meglátszott rajta, hogy már több mint 60 éve űzi az ipart: fiatal iguana teste mostanra kicsit öregebb és hasasabb lett, de ez nem akadályozta meg abban, hogy pár perc alatt megváljon az egyébként sem sokat takaró mellényétől. Iggy-ről persze köztudott, hogy a legnagyobb hidegben is lenyom egy egész estét félmeztelenül, amit egy interjúban ezzel magyarázott: „nézegettem egy könyvet az egyiptomi ókorról, és feltűnt, hogy a fáraók sosem viseltek felsőt. Rájöttem, hogy ja, ebben lehet valami!”

Hősünk egyébként is az a típus, aki a hátrányaiból is előnyt kovácsol, legyen szó csípőbetegségről, vagy éppen arról, hogy az egyik lába rövidebb a másiknál. Ahogy előre dőlve áll a mikrofonállvány mellett, érezzük, hogy pontosan erre a pózra termett, ahogy Michael Jacksont a moonwalkra. Emellett az is hamar világossá vált, hogy a színpadtechnikát nem bonyolították túl – sőt, ez igazából enyhe kifejezés, mivel a koncepció szerintem konkrétan leginkább egy csehszlovák bábszínház díszletére hasonlított a nullához tartó modernséggel. Itt azonban rögtön meg kell jegyeznem, hogy – a kevesebb néha több alapon – mind a hangzás, mind az összkép teljesen rendben volt.

Aztán egyszer csak jött a Singing, la-la-la-la-la-la-la…, vagyis Iggy talán legismertebb dala, a már említett Passenger, ami a hatodik számként hangzott el, a pogo pedig ekkorra már egyre nagyobb részt harapott ki magának a tömeg közepén, sőt, lassan a palackok is elkezdtek alacsony röppályán szállni, a morcos biztonságiak pedig ki is emeltek pár túlmozgásos fiatalt. Persze nem tudom, mire számítottak a feketepólósok… talán azt gondolták, hogy egy punkkoncerten majd mindenki egyhelyben dúdolgat és decensen viselkedik? Egyébként – mint utóbb kiderült – az egyik „renitens” egy gyerekkori haverom volt, akit végül mégis visszaengedtek a „szekusok”, bebizonyítva, hogy legbelül azért bennük is érző szív dobog.
A lényegre visszatérve, Iggy továbbra is brutális lendülettel tolta a műsort, és úgy tűnt, örök gyerek maradt a színpadon. Igaz, stage dive-ot már nem mutatott be, de így is fel-le ugrált, szaladt, sőt, szinte repült, mint egy űzött vad, a hangja pedig a tőle évtizedekkel fiatalabbaknak is becsületére válna. Hogy mi a titka? Azt csak ő tudja.

A 11. szám, az I’m Sick Of You után maga mögé hajította a mikrofonállványt és hátravonult a bandájával, hogy visszatapsoltassa magát, és becsületükre váljék, hogy ezt követően még öt dalt lenyomtak ráadásként. Ami a kommunikációt illeti, Iggy először a nyolcadik szám, a Lust For Life végén szólt hosszabban a nagyérdeműhöz: „It’s a fucking summertime, I wanna take a fucking vacay and enjoy you guys… Don’t wanna go to the beach… Wanna go along with you guys”, amivel egyértelműen kifejezte, hogy vakáció ide vagy oda, ő bizony szívesebben tölti a koncerten a közönséggel az idejét, mint a strandon, egy dallal később pedig a „koszonom szepen” is elhagyta a száját – persze így, ékezetek nélkül – de ezeket leszámítva többnyire csak annyit közölt, hogy „fucking thank you” és „thanks for fucking coming.”

Ki is pontosan Iggy Pop? Egy jó iparos, aki az évtizedek alatt kitanulta a szakma minden csínját-bínját? A legkevésbé sem. Sokkal inkább egy igazi zseni, akinek a színpad iránti lelkesedése és életvágya talán erősebb, mint valaha és aki a 80-hoz közel sem hat anakronisztikusan, sőt, olyan vulkáni tűz lobog benne, amit sok húszas éveiben járó mai előadónál sem lehet tapasztalni. Aki szereti Iggy-t, annak mindenképpen ajánlom az Open Up and Bleed című könyvet, amely rengeteg információt tartalmaz az énekes korai éveiről és a Stooges korszakról is, méghozzá nagyszerű fotók kíséretében-.
És hogy egy mondatban hogyan lehetne összegezni a koncertet? „It was such a fucking blast!”
A koncerten elhangzott dalok:
01. Rune (Noveller cover)
02. Five Foot One
03. T.V. Eye (The Stooges)
04. Modern Day Rip Off
05. Raw Power (Iggy and The Stooges)
06. Gimme Danger (Iggy and The Stooges)
07. The Passenger
08. Lust for Life
09. The Endless Sea
10. Death Trip (Iggy and The Stooges)
11. I'm Sick of You (Iggy and The Stooges)
12. I Wanna Be Your Dog (The Stooges)
13. Search and Destroy (Iggy and The Stooges)
Ráadás:
14. Mass Production
15. Down on the Street (The Stooges)
16. Loose (The Stooges)
17. Frenzy

Köszönjük a lehetőséget a Gyárkert Kultúrparknak a remek koncertért, a hangulatos helyszínről nem is beszélve!
Polar Mike
Fotók: Máté Évi
Facebook kommentek